A világot látni kell: 2011

A schönbrunni kastély barokk stílusú császári rezidencia Bécs Hietzing nevű kerületében. Ez Ausztria egyik legismertebb műemléke és turisztikai látványossága: magát a kastélyt évente másfélmillió látogató keresi fel, a parkot további 5,2 milliónyian tekintik meg.

A 14. századtól 1642-ig a Katterburg volt, és a klosterneuburgi apátság földtulajdona volt. Az ezt követő évszázadokban több bérlője is akadt, többek közt Hermann Bayer bécsi polgármester is, aki udvarházat építetett ide.

1569-ben került a Habsburgok kezére, amikor II. Miksa császár egy vadászata alkalmával egy igen jó ízű forrásra akadt, és ezért megvásárolta, majd udvari birtoknak nevezte ki azt.

A régi épületet vadászkastéllyá alakította át, melyet később utódai tovább bővítgettek. A császár a birtokot dísz- és állatkertnek szánta, ahová egzotikus állatfajokat, így pávát, is telepített, és amelyet vadászatra is előszeretettel használt. 1576-ban II Miksa hirtelen halála után II Rudolf tulajdonába került, aki csupán a fenntartási költségeket fedezte.

1605-ben a Habsburg abszolutizmus ellen küzdő magyar csapatok, Bocskai szegénylegényei csóvát vetettek az épületre. Mátyás császár a kiégett palotát 1619-ben helyre állítatta.

A monda szerint a Schönbrunn elnevezés 1612-ből származik, amikor Mátyás császár (II. Mátyás néven magyar király) egy vadászat közben rátalált a Szép Kútra (azaz a Schöne Brunére).

Utóda, II. Ferdinánd sűrűn látogatta a helyet, és vadászatokat szervezett ide. 1637-es halála után a birtok az özvegy Gonzaga Eleonóra anyacsászárné rezidenciája lett, aki a társasági igényeinek kielégítésére nagyszabású építkezésekbe fogott. A komoly művészi ízléssel bíró özvegy gyönyörűen kiépített kertet hozatott itt létre, 1642-re egy díszkastély is épült, és a birtok életében először a Schönbrunn elnevezést kapta. Bécs második török ostroma idején, 1683-ban azonban a birtok szinte teljesen elpusztult, a török csapatok ágyúgolyói lángba borították.

1686-tól I. Lipót a birtokot fiának szánta, és egy csodálatos palotát álmodott oda. Udvari ajánlás alapján a Rómában tanult Johann Bernhard Fischer von Erlachot bízta meg új kastély tervezésével. Az első utópisztikus tervek alapján a mai Gloriette helyén egy pompás kastély épült volna, amely mind méretben, mind díszességében felülmúlta volna a versailles-it is. Végül egy kicsit szerényebb tervek alapján a vadászkastély építése 1696-ban kezdődött, a kertet pedig Jean Trehet 1695-ben kezdte tervezni. Az épület középső részét 1700-ban adták át, ám az építkezést a spanyol örökösödési háború okozta pénzhiány miatt felfüggesztették, majd a császár 1705-ös halálával végleg leállt.

A kastély sokáig befejezetlen maradt. 1724-ben VI. Károly császár megvásárolta I. Lipót özvegyétől. Később leányának, Mária Teréziának adta, aki mindig is rajongott a kastélyért és a kertjéért. Mária Terézia uralkodásának kezdetével, 1740-ben a Schönbrunn az udvari élet központjává vált, fényes korszak köszöntött a kastélyra.

Személyes felügyelete és irányítása alatt 1744 és 1765 között Nikolaus Pacassival rokokó stílusban bővítette és alakította át az épületet egy pompás kastélyt létrehozva ezáltal.

Férje, Lotaringiai Ferenc egy reprezentatív kert kialakításán fáradozott. A természetet kedvelő uralkodó alapította meg 1752-ben a a világ első állatkertjét is. 1765-ben az addigra megözvegyült Mária Terézia férje terveinél egyszerűbben fejezte be a birtok udvarának kialakítását. Ő építtette a Neptun-kutat és a Gloriette-et is. A kastély és kertje nagyjából 1780-ra, Mária Terézia halálának évére nyerte el a végleges formáját. Ezután sokáig érintetlen maradt, még ma is nagyrészt őrzi akkori jellegét.

A 19. században I. Ferenc József uralkodása alatt változott valamit a Schönbrunn. A császár, aki itt töltötte ifjúságát, később rezidenciájául választotta a kastélyt, és itt is halt meg1916. november 21-én. Ő csak néhány kisebb, belső átalakítást végeztetett el az ifjú Erzsébet császárné fogadása értekében.

1918-ban, a monarchia bukása után az újonnan alakult Osztrák Köztársaság lett a kastély tulajdonosa, és a gyönyörű szobákat múzeummá alakították át. 1945-ben a főépületet és a Gloriette egy részét eltalálták a szövetséges légierők bombái. A második világháború után a kastély épen maradt részében rendezték be a brit megszálló csapatok főhadiszállását. A megsérült részeket részben ekkor, részben a megszálló erők kivonulása után restaurálták.

A 20. században a kastély több történelmi esemény színhelye volt; 1961-ben például itt találkozott John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök és Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár.

A belső terek nemcsak nemcsak a császári család tartózkodási helyéül szolgáltak, hanem reprezentációs célokat is betöltöttek, számtalan ünnepségen, rendezvényen kellett, hogy szimbolizálják és erősítsék a monarchia presztízsét. Ebből a célból a kor sok neves művészét és mesterét rendeltek ide az építkezés idején, hogy a szobák megkapják a legmagasabb eleganciát. A belsőépítészeti stílusokban ötvöződik abarokk és a rokokó, valamint a biedermeier, amelyek harmonikus együttest alkotnak.

A nyugati szárny első emeletén találhatók meg a császári pár ( I. Ferenc József és Erzsébet császárné) lakosztályai. A keleti részben Mária Terézia kvártélyai, valamint az ún. Ferenc Károly-lakosztályok kaptak helyet, melyekben a császár szülei, Ferenc Károly főherceg és Zsófia főhercegné élték mindennapjaikat.

A palota több száz szobája közül császári család apartmanjai a kastély leglátványosabb helyiségei, a nyilvánosság számára többségében ezek állnak nyitva. A kastély egy része ma is funkcionál, elsősorban önkormányzati lakásokként kerültek bérbeadásra.

A kastély 1441 helyiségből áll, ebből 45 látogatható. A belső tér rokokó stílusú, a falfelületek többnyire fehérek és 14 karátos aranylemezekkel díszítettek, a termekben cseh kristálycsillárok és cserépkályhák találhatók.

Ferenc József lakó- és dolgozószobája (lásd fotó) szolíd és egyszerű; annál fényűzőbbek a reprezentációs termek és a vendégszobák. A Tükörteremben valaha Mozart zenélt mint hatéves csodagyerek.

A kör alakú Kínai kabinetben tartotta titkos megbeszéléseit Mária Terézia és kancellárja, Kaunitz. A Vieux-laque-szobában Napóleon tanácskozott. A Kék kínai szalonban írta alá Károly császár és király azt a dokumentumot, amelyben lemondott a kormányzásról és amely a monarchia végét is jelentette.

A legszebb rokokó belsők egyike a Milliós szoba, amelynek falborítása rózsafából készült és értékes indiai és perzsa miniatúrák díszítik. A Nagy Galériában táncolt az 1814-15-ös évben a bécsi kongresszus; napjainkban különleges alkalmakkor állami fogadások zajlanak falai között.

Labirintus: Hajdan a császári család sétálgatott a zegzugos sövények között, mára mindenki számára nyitva áll a labirintus bejárata.

Ha gondosan végigjárják az utakat, felfedezhetik a tizenkét csillagjegy szimbólumát is. Végül pedig egy magaslatról figyelhetik, hogyan tévelyegnek mások az ösvényeken.

1698 és 1740 között létesült a labirintus. Eredetileg négy különböző részből állt, középen egy, a környezetéből kiemelkedő pavilonnal, ahonnan át lehetett tekinteni a területet. A XIX. században fokozatosan visszanyesték a sövényeket, mígnem 1892-ben az utolsó bokrokat is kiirtották. A történelmi minta legteljesebb figyelembevételével alakították ki 1998 őszére a mai labirintust, amelynek területe 1715 négyzetméter.

Gloriette: A pompás építményben jelenleg kávézót helyeztek el. Bécs csodálatos panorámájában gyönyörködhetnek az ide betérők, miközben finom süteményeket kóstolgatnak. Vasárnap délelőtt élőzene szól, a klasszikustól a dzsesszig.

A Gloriette 1775-ben épült, erre emlékeztet az építmény középső részén olvasható felirat: „JOSEPHO II. AUGUSTO ET MARIA THERESIA IMPERANTIB. MDCCLXXV“ (József császár és Mária Terézia uralkodása idejében, 1775-ben) Akkoriban nagyra értékelték a szép kilátást, ezért is emeltek egy 20 méter magas panorámateraszt. Vigyázat, csak a csigalépcső.

A Bécsben található Schönbrunni állatkert a világ legrégibb állatkertje és 2010-ben Európa legjobb állatkertjévé választották. A pandabébi, a kiselefánt és sok más ritka állat évente több mint 2 millió látogatót vonz ide.

1752 nyarán I. Ferenc császár, Lotarinigiai István, Mária Terézia férje vezette körbe elsőként nemes vendégeit a Schönbrunni kastély újonnan megépített állatkertjében. Azóta létezik Bécsben a világ legrégibb állatkertje.

Már 1906-ban szenzációs esemény történt Schönbrunnban. A világon elsőként született itt Bécsben emberi tartásban nevelt afrikai elefánt. 2007-ben újabbvilágpremier következett: Elsőként Schönbrunnban jött a világra egy állatkertben, természetes úton fogantpandabébi, mely a Fu Long nevet kapta. 2010 augusztusában megszületett a második kismedve.

A Schönbrunni állatkert a világ egyik legmodernebb és legjobb állatkertjének számít. Az állatok kifutója különösen nagy területtel rendelkeznek és atermészethez közel találhatóak. Több mint 500 állatfajél itt, a szibériai tigristől a vízilón át az orrszarvúig. Különleges látnivalók az esőerdőház, a nagy Dél-Amerika terület és az ORANG.erie, mely bécsi orángutánok új otthona. 2010 elején megnyitották a Naturerlebnispfad nevű tanösvényt. Minden évben újabb, tágas létesítményekkel és állatotthonokkal bővül az állatkert. Történelmi bája mégis megmarad.

Forrás: wikipédia

A minap egy cikkbe botlottam, mely szerint a MÁV vasúti jegyek elfogytak szombatra, annyian igyekeznek Bécsbe utazni. A hozzászólásokat nem szeretném minősíteni, inkább megválaszolni, saját tapasztalataimmal, miért is utaznak a magyarok Bécsbe.

Akár kényelmesen szervezetten indulunk útnak, akár vonattal számtalan látnivalónk akad, melyet hamarosan egy hosszabb videóban be is fogok mutatni. Több 100 turistát kalauzoltam Bécsben az elmúlt hetek folyamán. Átlagosan mondhatom 50 főből kb. 5-10 fő az aki már járt Bécsben. Akik először jönnek el, szinte kivétel nélkül azzal a fogadalommal térnek haza, hogy jövőre biztosan vissza fognak jönni, hiszen olyan sok a látnivaló, a hangulatos kivilágított utcák fényében előttünk a történelem. Teszik ezt mindannak ellenére, hogy vásárolni vajmi kevesen tudnak, legtöbben örülnek, ha egy kis csokoládéval tudnak hazatérni. Ennek ellenére mondhatom, nem kell az árakon szörnyülködni, ugyanolyan az árszínvonal, mint nálunk az időszaki vásárokon, ott sem adnak ingyen semmit. Egy forró puncs, egy hotdog, nálunk sem olcsóbb semmivel, a kézműves ajándékokról nem is beszélve.
Sokan határozzák el, hogy majd nyáron több napra, hosszabb időre vissza térnek, hogy a régi idők emlékeit időző barokk, reneszánsz, gótikus műemlék épületek között sétálva egy újabb időutazást tegyenek. Bécs a mi történelmünk része is, és úgy vélem illik megismerni minden igazi magyarnak! Legyen ez akár télen, a Bécsi Adventi Varázs kapcsán, mely 700 éves múltra tekint vissza.