2009. augusztus 30., vasárnap

Vietnám Hanoi



Hanoi, vagy viet nyelven Hà Nội Vietnám fővárosa. 1954 és 1976 között Észak Vietnám, a 11-ik századtól egészen 1802-ig kisebb megszakításokkal az akkori Vietnam fővárosa volt. 2004-es becslések szerint 3.083.800 lakosa van.

Fekvése: A város a Vörös folyó jobb partján fekszik, Ho Chi Minh City városától 1760 km-re északra Tengerszint feletti magassága 26 méter.

Története

A kínai uralom alatt még Tống Bình, majd Long Đỗ néven volt ismert. 866-ban területén fellegvár épült, és neve Đại Nam lett. Lý Thái Tổ, a Lý-dinasztia első uralkodója 1010-ben az ország fővárosát Đại Namba helyezte át. Nevét Thăng Longra (felszálló sárkány) változtatta, mert állítólag egy sárkányt látott felszállni a Vörös-folyóról. 1397-ig az ország fővárosa maradt, amikor az irányítás Thanh Hóaba, más néven Tây Đôba (nyugati főváros) költözött. Thăng Long neve ekkor Đông Đô, azaz keleti főváros lett.
1408-ban a kínai Ming-dinasztia csapatai megszállták Vietnamot, és Đông Đô új neve Đông Quan (keleti átjáró) lett. 1428-ban, mikor Lê Lợi, a Lê-dinasztia alapítója felszabadította az országot, a város a Đông Kinh (keleti főváros; ugyanazokkal a karakterekkel írva, mint Tokió; az európaiak Tonkin néven ismerik) nevet kapta. A Tây Son-dinasztia később a Bắc Thành-ra (északi fellegvár) keresztelte.
1802-ben létrejött a Nguyễn-dinasztia, és fővárosát a mai Huếbe költöztette. Ekkor a város 1831-ig ismét Thăng Long néven volt ismert, amikor is elnyerte mai nevét: Hà Nội (a folyókanyarban).
Hanoit 1873-ban megszállták a franciák, és 1887-ben megtették Francia Indokína fővárósának. 1940-től 1945-ig a várost a Japánok uralták, majd felszabadulása után a vietnami kormány székhelye lett. 1946 és 1954 között heves harcok folytak a franciák és a Viet Minh erői közt, ami után Hanoi a független Észak Vietnám fővárosává vált. A vietnámi háború során a város hídjait és vasútvonalait szétbombázták, bár ezeket hamar rendbehozták. 1976. július 2-án, az északi és déli országrész egyesítésével Hanoi ismét egész Vietnam fővárosa lett.

Nevezetességei

Itt található a Ho Chi Minh-mauzóleum, a Nemzeti Történelmi Múzeum, a Forradalmi Múzeum, a Nemzeti Szépművészeti Múzeum, az Irodalom Temploma, az Egyoszlopos Pagoda, Hanoi Zászlótornya, és számos történelmi látványosság.
Óváros: A város régi negyede híres kézműveseiről és kereskedőiről, és számos selyemüzletéről. Hoan Kiem-tó Jadeberg-templom; Literaturtemplom; Ho Cho Minh- lakóház; Vietnami nemzeti egyetem; Opera; Ethnológiai múzeum.


Bővelkedik látnivalókban akár a régmúltat, akár a közelmúltat szeretnénk felidézni. A régmúlt emlékeiből főleg a Régi Negyed szűk utcácskáin sétálva meríthetünk. A város közepén lévő Hoan Kiem tó a különös, történelmi távlatokba visszanyúló legendájával varázsol el. A tó közepén lévő aprócska szigeten épült fel a Szent Teknősbéka temploma. A tó észak-nyugati részén, közvetlen a part mentén, egy szigetecskén újabb templomot találhatunk.
A tó környékén, melyet egy szűk másfél órás sétával körbejárhatunk, újabb érdekességekre lelhetünk. A nyugati parton Le Thai To emlékhelyét és -oszlopát egy kis udvarban találhatjuk meg. A keleti parton a főpostával szemben egy ősi kapu maradványait újították fel. A tó déli partjánál szinte minden hajnalban a környékbeliek reggeli csöndes rituális tornája, a thai chi elemeivel ötvözve zajlik. A Hoan Kiem tó északi szélétől rövid sétával elérhető a Ba Dinh kerület, a Ba Dinh térrel, mely Hanoi nemzeti emlékhelye is egyben: itt található Ho Chi Minh mauzóleuma, múzeuma, valamint az egykori elnök rezidenciája is. Az oda vezető úton elhaladunk a pálmafákkal körülvett monumentális Lenin szobor előtt is, mellyel szemben a hajdani Citadella (területének nagy részén laktanya), és a Katonai Múzeum található. A mauzóleumtól déli irányba haladva a híres Egylábú Pagoda mellett kell elhaladnunk, hogy elérjük a múzeumot. Tovább sétálva egy szűk negyedórányi út végén (melynek során keresztülhaladunk egy forgalmas "bevásárló utcán") az Irodalom és Művészetek Templomához (Van Mieu) érünk. Érdemes bemenni...
Évezredes műemlékről van szó, melyet 1070-ben emeltek Confucius emlékének szentelve. Korábban mandarinképző volt. A Van Mieu háta mögött a Szépművészeti Múzeumban végignézhetjük a vietnami etnikumok művészetét, jellemző viseleteit. Ne feledjük: Vietnamban 54 törzs, etnikum él! Azonban korántsem néztünk meg még minden látványosságot. A szűk utcácskákban megbúvó, számunkra "névtelen" templomok, pagodák faragványai, sárkányábrázolásai még a hozzá nem értő embert is elkápráztatják. A régmúlt nevezetességein túl érdemes egy pillantást vetni a kerület dél-nyugati csücskében lévő Kim Ma buszállomásra, Hanoi egyik legnagyobb buszpályaudvarára. A legkülönfélébb stílusú, minőségű, állapotú buszok (számunkra) látványosságnak is felérnek. Utazni rajtuk (szó szerint értendő) csak a terveinkben szerepelt... A Kim Ma sugárúton továbbhaladva mintha egy másik világba csöppentünk volna. A diplomáciai testületek épületegyüttese, a diplomaták csemetéinek iskolája tárul elénk, mielőtt elérnénk a Daeha Building nevű, 15 emeletes kereskedelmi központot, melyben a magyar nagykövetséget is megtaláltuk., ...és még csak a Ba Dinh kerületben járunk...

A hangulatos utcácskák hamisítatlan vietnami környezetben, a város észak-nyugati részén kanyarognak. A Hoan Kiem tó északi csücskétől induló zegzugos labirintusaikban a tapasztalatlan idegen könnyen eltévedhet. Ahol minden utca Hang előtaggal kezdődik, hisz az utcák nevei az egykor ott működő mesterségek nevére utalnak.
A Hoan Kiem kerület Hanoi észak-keleti, pontosabban inkább központi kerülete. A Hoan Kiem tó környéki részek a város turisztikai központja. A Régi Negyed apró boltokkal, utazási irodákkal zsúfolt utcái után azoban érdemes a Thang Long Vízi Bábszínház legalább egy előadását megnézni.Amíg ezt nem látjuk, el sem képzelhetjük igazán, milyen egy vízi bábszínház, ahol a víz alól felbukkanó sárkány valóban tüzet okád. A főposta hatalmas épülete mellett nem kerülheti el a figyelmünket a városi tanács jól őrzött, zászló- és transzparens díszítésű bejárata sem.


http://s368.photobucket.com/albums/oo130/titinelly/Hanoi/?albumview=slideshow#/grid
(katt a linkre még több fotóért)

2009. augusztus 29., szombat

Vietnám Halong Öböl



A Halong-öböl Vietnam egyik legszebb természeti látványossága. A világ 8-ik csodájának nevezett Leszálló Sárkány öble 150 km-re van Hanoitól. Maga a szó a „leszálló sárkányok öblét” jelenti, s egy régi-régi legenda szerint, amikor idegenek támadtak a vidékre, egy sárkányanya már nem bírta nézni az itteniek szenvedését, hát leszállt az égből, hogy segítséget nyújtson. Gyöngyökkel szórta tele a tengeröblöt, melyek a vízbe pottyanva jádekövekké változtak. S e szigetek darabokra zúzták az ellenség hajóit. Szavahihető halászok szerint még ma is elő-előfordul, hogy párás pirkadatkor egy-egy kíváncsi sárkányfej kiemelkedik a habok közül. .
Mint minden legendának ennek is van egy másik változata is: egykoron hódítók jöttek ide fehér vitorlásokkal, lerombolták a pagodákat, házakat, kerteket és igába akarták hajtani a vietek népét. Fent, az égben élő Sárkány szíve megesett a borzalmak láttán, és alászállt. Sziklákat dobált a vízbe, összezúzta a hajóhadat, majd amikor a kő elfogyott, testével állta útját a hajóknak. Így mentette meg az itt élőket, akik azóta tisztelik a sárkányt, melyről az öböl a nevét kapta.
A mérsékeltebb fantáziájú tudósok viszont a közel háromezer (!) kisebb-nagyobb szigetecske keletkezését 500 millió évvel ezelőttre teszik, amikor a környező hegyláncok a tengerbe süllyedtek. E megannyi mészkőkúp átlagos tengerszint feletti magassága 50–200 méter, s ez földünk legnagyobb tengeri karsztképződménye, s 1994 óta része a világörökségnek.
Az apró szigetek szinte mindegyikén érintetlen a tengerpart, a sziklákban megszámlálhatatlan, szél és víz vájta barlang található.
Öreg motoros fabárkák sűrűn egymás mögött horgonyzó sora várja a buszokról lekászálódó turistákat, akik aztán imbolygó pallókon egyensúlyozva, hajóról hajóra átkapaszkodva érhetik el a számukra kijelöltet.
Első „sziklamegállónktól” meredek lépcsősor vezet fel a Sung Sot-cseppkőbarlangig, amely két nagyobb teremből áll, igaz, az első vagy harminc méter magas. A „derűs kastélynak” is nevezett második terem cseppkövei aggteleken edződött szemeinknek is tetszetősek: ember- és állatalakok sorát véljük fölfedezni. Ahogyan egy hatalmas oldalbejáraton át beszűrődik a vízfelszínen gellert kapó, vibráló napfény, úgy érezzük, megelevenednek körülöttünk a mesealakok.



A Halong-öböl egyetlen nagy kiterjedésű, lakott szigete a Cat Ba. Bő húsz esztendővel ezelőtt teljes területét nemzeti parkká nyilvánították. Egy kiadós séta során – vízesések, mangrove erdők és vakító mészkősziklák között – megcsodálhatjuk, persze, ha nem trappolunk túl hangosan, a sziget számunkra egzotikus madárvilágát.
Az öbölben, de gondoljuk, az ország más vizein is megtalálható, part menti „úszó falvak” mellett hajózunk el. Lakói kis kunyhókban laknak, a halászatból élnek, s mindennapjaik talán évszázadok óta változatlanok. A kalyibák berendezése több mint puritán: egy-két szék s fekvőhelyként használt gyékények, néhány főzőalkalmatosság – és persze a halászkészségek. Itt-ott akkumulátorról működő tévékészülékek hangjai szűrődnek ki bambuszfalak résein.
Hihetetlen szépségű, valóban egy távol-keleti mesébe illő a táj. A szigetek, illetve a sziklabarlangok jó része még felfedezetlen, s maga az öböl vízi világa a búvárok számára is felderítetlen terepnek számít.