Az Alanya melletti kis településen tartott Török Est egyik látványossága volt az olajos birkózás. Persze volt akinek inkább visszataszító volt, de azért az emberek többségénél sikert aratott. Tetszik nem tetszik a törökök hagyományainak része és története több évszázadra tekint vissza.
Kirkpinar sziget nevezetessége a szabadfogású birkózó bajnokság. A Kirkpinar (kirk = 40, pinar = forrás) elnevezés eredetéről a következő legenda maradt fenn.
A birkózás a testi erővel való vetélkedés mindig is népszerű volt a katonáskodó oszmán törökök körében. Történt egyszer, hogy a mai Ederinétől 6 óra járásnyira nyugatra, az I. Világháborút követően Görögországhoz került Samona falu közelében pihenő katonák is ezzel szórakoztak. Két erős birkózó küzdött egymással, de egyik sem tudott a másik fölé kerekedni. Éjt nappallá téve folytatódott a küzdelem, míg az erőfeszítéstől mindketten holtan rogytak össze. 40 katonatársuk ott helyben temette el őket, és egyiküknek Selimnek a nevét vésték a sírra. A történtek színhelyén egy forrás csobogott. A katonák egy-egy követ helyeztek a patakba, miáltal az 40 ágra szakadva folydogált tovább.
A sportágnak tehát ősi hagyományai vannak Törökországban. A birkózó sport támogatására már II. Murad szultán (1421-1451) birkózó klubbot létesített. Érthető módon kíséri nagy érdeklődés a Sarayicsi szigeten rendezett versenyeket is. Az ország minden részéből jelentkező erős emberek sok tízezer ember előtt küzdenek a Kirkpinar bajnoka címért. A birkózók hosszú bőrnadrágban, mezítláb, meztelen felsőtesttel vetélkednek, egész testük olajjal van bekenve. A birkózó bajnoksággal egyidőben néprajzi bemutatókra is sok kerül, és minden egyéb is megtalálható ilyenkor a szigeten, ami egy színes majális kelléke.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése