2011 augusztus 20-21 Buddha ereklyék Taron

Videó a megnyitó ünnepségről:

Köszönjük, hogy részt vehettünk ezen a nagyszerű eseményen!!!

2011 április 08-15 Tunézia

2011 január 14.-én a tunéziai embereknek elegük lett Ben Ali rezsimjéből, és bátran felálltak, hogy változtassanak kilátástalan életükön. A forradalommal, nemcsak az elnököt sikerült elűzniük, hanem a turistákat is... A turizmus az ország egyik fő bevételi forrása, ezért nagyon fontos számukra, hogy mielőbb helyre álljon a rend, és ezt igyekeznek is bizonyítani.

Mahdia

Mozaik műhely El Djem-ben

Laosz

Megérkezés Luang Prabangba

Grand Luang Prabang Hotel

Kirándulás Pak Ou barlangjaihoz

Kirándulás Ban Xang Hai falucskájába, ahol megállt az idő

Luang Praban Night Market azaz az éjszakai piac

Luang Prabang Heritage - a kézműves negyed

Vietnám

Vietnám körút 1 percben

Halong Öböl

Vietnámi - magyar kapcsolatok

Magyar könyvhét és vásár nyílt  2010. júniusban a Hanoi Központi Könyvtárban abból az alkalomból, hogy Magyarország és Vietnam hatvan éve, 1950. február 3-án vette fel a diplomáciai kapcsolatokat egymással. Vietnamban háromezer-négyezer ember - köztük bankárok, miniszterek, államtitkárok, írók, műfordítók -, beszéli a magyar nyelvet, mert Magyarországon végezték el az egyetemet. Vietnammal a politikai és a gazdasági együttműködés igen eredményes, a kulturális életben viszont az 1990-es években ezek a kapcsolatok elhalványultak, de most az évforduló jó alkalmat kínál a bővítésre. Korábban a magyar irodalom klasszikusait, például Jókait, Móriczot, Gárdonyit, Molnár Ferencet, Petőfi és Vörösmarty verseit fordították vietnami nyelvre, ma már olvashatók Hanoiban a modern magyar irodalom legjobb képviselőinek művei is, így Kertész Imre Sorstalansága, Márai Sándor vagy Csáth Géza könyvei. Móricz Zsigmond Árvácska című kötete egy időben kötelező olvasmány is volt a vietnami általános iskolákban. 

2011 Tulipánok Mihálygergén

Egyiptom 2010

2010-ben Egyiptomban dolgoztunk, és mielőtt munkához láttunk megnéztük a Badawaya safari programot, amiben minden egybe volt gyúrva, amit csak a sivatagban lehet csinálni. Tevegeltünk, lovagoltunk, szamaragoltunk, jeepeztünk, buggyztunk, quadoztunk, kistevét simogattunk, beduin teát ittunk, vacsoráztunk és hastáncot, fakír showt, és sufi táncot néztünk, vizípipáztunk, menta teáztunk és végül csillagokat vizsgáltunk. A túrán a helyiek készítettek videó felvételt is, az elkészült dvd-t később el küldték nekünk is. Öt részletben sikerült a youtube-ra feltöltenem:

1. rész

2. rész

3. rész

4. rész

5. rész

Vietnám földrajza

Az ország körülbelül 331.688 km²-en terül el, vagyis alig kisebb, mint Németország Indokínai félsziget mintegy 15 %-át teszi ki. Domborzatát 40-40%-ban dombok és hegyek alkotják. Sűrű erdői az ország 75%-át borítják. Az északi országrészt döntően fennsíkok és a Vörös folyó deltája, a középsőt hegységek, míg a délit partmenti alföldek, a Dai Truong Son (központi hegyek) magasan fekvő sík vidékei, és a Mekong-delta jellemzik. Hosszanti irányban 1650 km, a legkeskenyebb részén 50 km. Kína, Laosz, Kambodzsa határolja. Az ország szerkezeti alapja a Kambodzsai masszívum, ennek gyűrődött neki az Annami, vagy más néven Vietnami hegység – ekkor süllyedt le a Tonkini medence, amit elöntött a tenger, ezt hívjuk most Vietnami (Tonkini öbölnek). Ennek egy részét később a Vörös folyó töltötte fel.  Földrajzilag tehát 5 részre oszthatjuk: Vörös folyó deltája, északi hegyvidék, a középső hegyvidék, délen a Mekong folyó deltája és partvidéki síkságok. 

A Vörös folyó Kínában ered és több mint 1200 km hosszan kígyózik, mielőtt beleömlene a Vietnami öbölbe, Deltatorkolata egy mintegy 3000 km2-es háromszög alakú síkság Hanoitól keletre – állandó áradások uralták és uralják ezt a részt, ami az itteni rizstermesztésnek nagyon kedvez, és az áradások megregulázásával (gát- és csatornarendszerek) érték el, hogy évente kétszer is be tudják takarítani az itt termő rizst a helyiek. A folyó vizét a legenda szerint egy sárkány vére, míg igazából a hegyekből hozott iszapos hordalék festi vörösre, a területet jóval sűrűbben lakott mint a Mekong folyó deltája.

A Mekong a világ egyik legnagyobb folyama Ázsiában. 4220 km-es hosszúságával a 11. leghosszabb folyó a világon, illetve a 12. legnagyobb vízhozamú is. Kína dél-keleti területeiről indulva keresztülfolyik Mianmaron, Thaiföldön, Laoszon, Kambodzsán és Vietnamon, majd a Dél Kínai tengerbe ömlik. Erősen ingadozó vízjárása, valamint az örvények és a vízesések miatt az egyik legnehezebben hajózható folyó emiatt inkább elválasztotta, mint összekötötte a partjain élő népeket. A Mekong név a Tai emberektől ered, akik Mae Nam Khong-nak, röviden Mae Khong-nak nevezték, melynek jelentése „Kong folyó”, vagy „minden folyók anyja”. A kínaiak fonetikusan Méigōng Hé (湄公河) néven vették át, így nem vették észre, hogy a jelentése „Kong folyó folyó” lesz. Az angol nyelv is ugyanezzel a hibával használja ma is a szót (Mekong river).Deltája 13szor nagyobb mint a Vörös folyóé, 40.000 km2 és területéből 10.000 km2 en rizstermelés folyik. Esős évszakban, áradáskor a folyó nem képes elszállítani a rengeteg vizet, ami azt eredményezi, hogy a kambodzsai Tonlé Sap tavat hatalmasra duzzasztja. Ebben az időszakban szünetel a hajóforgalom is a folyó Ho Chi Minh City és Siem Reap között.

Északi hegyvidék és fennsíkok több kisebb népcsoport otthona. Ugyancsak itt találhatjuk karnyujtásnyira a laoszi határtól Vietnam és egész Indokína legmagasabb pontját, a 3143 méter magas Fansipant.

Középső hegyvidék egyetlen hegyvonulatát sűrű dzsungel borítja. Ritkásan lakott országrész.

Partvidéki síkság alföld, rendkívül keskeny sávja, a Vörös folyó deltájának a déli végétől a Mekong deltáig nyújtózik. Termékeny talaján intenzív rizstermesztés folyik. 

Éghajlat

Összességében trópusi monszun. Egész évben magas a páratartalom átlagosan 84%, az évi csapadék mennyiség 1000-3000 mm (míg Mon 740 mm) Általánosságban két évszak váltakozik a tél és a nyár. Májustól novemberig a nyár esős, meleg, a tél ami decembertől márciusig tart viszonylag száraz, hűvösebb. Az évi csapadékmennyiség ¾-e nyáron hull le, ¼ télen. A változatos domborzati viszonyoknak köszönhetően az időjárás eltérő az különböző országrészeken: a téli időszakban ÉNy-i irányból fújnak, és sok csapadékot hoznak Kína és a Vietnámi öböl felől, Vietnám északi része jóval csapadékosabb, mint a középső, vagy a déli vidék. Ennek oka, hogy Hué és Danang között található magas hegyeken ez a nedves légtömeg már nem képes átjutni, így előfordulhat, hogy Huéban napok óta esik, míg Danangban szikrázó napsütés van. A nyári hónapokban ezzel szemben DNy-i monszun fúj, ami rengeteg csapadékot szállít a tengerek felől a szárazföldek belsejébe. Ilyenkor a déli rész csapadékosabb. A hőmérséklet éves szintű változásában is nagy különbségek vannak észak és dél között. Északon a decemberi hajnalokon akár 10 fok alá is eshet a hőmérséklet, míg nyáron napközben akár 40 fokot is elérheti esténként. Ugyanez délen sokkal kiegyensúlyozottabb, átlagosan 25-30 fokos skálán mozog. A nyári hónapokban a partvidékeken előfordulhat tájfun, és cunami is.